Euró 2031-től? Komoly gazdasági ára lehet a magyar csatlakozásnak

Az euró bevezetése Magyarország számára jóval többet jelentene egyszerű pénzcserénél. A közös valuta használatához előbb olyan gazdasági és jogi feltételeket kell teljesíteni, amelyek tartós fegyelmet követelnek a gazdaságpolitikától.

Az inflációt megfelelő szinten kell tartani, rendezett államháztartásra van szükség, biztosítani kell az árfolyam stabilitását, és a hosszú lejáratú kamatoknak is meg kell felelniük az előírt követelményeknek.

Ha Magyarország az évtized elején szeretné bevezetni az eurót, a felkészülésnek évekkel korábban meg kell kezdődnie.

Nem egyszerűen 2 százalékos inflációt kell elérni

Az euróövezeti csatlakozás egyik legismertebb feltétele az árstabilitás.

Ez azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy Magyarországnak el kell érnie az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célját.

A maastrichti kritériumok alapján az adott ország inflációját az Európai Unió legjobb árstabilitási teljesítményét mutató tagállamainak adataihoz viszonyítják. Vagyis egy változó referenciaértékről van szó.

Magyarország számára ezért az a lényeges, hogy az infláció ne csak átmenetileg csökkenjen, hanem tartósan olyan szintre kerüljön, amely megfelel a csatlakozási követelményeknek.

A bérek emelkedése is fontos tényező lehet

Az euró bevezetésének nincs olyan közvetlen feltétele, amely meghatározná, hogy mekkora lehet a béremelkedés.

A keresetek alakulása mégis fontos.

Ha a bérek tartósan gyorsabban nőnek, mint a gazdaság termelékenysége, az:

• növelheti a vállalkozások költségeit,
• fokozhatja az inflációs nyomást,
• ronthatja a gazdaság versenyképességét.

Ezért egy euróbevezetésre készülő gazdaság számára fontos, hogy a bérek emelkedése hosszabb távon összhangban legyen a termelékenység javulásával.

Lassabban nőhetnek emiatt a fizetések?

Nem szükségszerűen.

A csatlakozás önmagában nem követeli meg a béremelések visszafogását. Ha azonban a keresetek tartósan jóval gyorsabban nőnek a termelékenységnél, az megnehezítheti az infláció alacsony szinten tartását.

A munkavállalók szempontjából ráadásul nem kizárólag a nominális béremelés nagysága számít.

Alacsonyabb infláció mellett egy mérsékeltebb béremelkedés is eredményezhet érdemi reálbér-növekedést, vagyis javulhat a fizetések vásárlóereje.

A költségvetés rendbetétele komolyabb kihívás lehet

Az euró bevezetéséhez az államháztartás helyzetének is meg kell felelnie az előírt követelményeknek.

A legismertebb referenciaértékek:

• a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százaléka,
• az államadósság legfeljebb a GDP 60 százaléka, illetve magasabb adósságnál annak megfelelő ütemű csökkentése.

Magyarország számára ezért a költségvetési egyensúly tartós javítása az euróhoz vezető út egyik meghatározó feladata lehet.

Ennek a háztartások is megérezhetik a hatását

A költségvetési hiány csökkentésére több lehetőség létezik.

A gazdaságpolitika dönthet például:

• az állami kiadások visszafogásáról,
• egyes beruházások átütemezéséről,
• a bevételek növeléséről,
• a költségvetési támogatások átalakításáról.

Hogy ezek közül pontosan milyen intézkedésekre lenne szükség, az az adott időszak gazdasági helyzetétől függ.

A lényeg, hogy a költségvetési alkalmazkodás rövid távon a háztartásokra és a vállalkozásokra is hatással lehet.

Az árfolyam stabilitását is bizonyítani kell

Az euró bevezetéséhez nem elegendő az infláció és a költségvetési hiány megfelelő szintje.

A csatlakozni kívánó országnak az ERM II árfolyam-mechanizmusban is részt kell vennie legalább két évig úgy, hogy közben a nemzeti valuta árfolyama megfelelően stabil maradjon.

Ez Magyarország esetében azt jelentené, hogy a forintnak még az euró tényleges bevezetése előtt egy meghatározott európai árfolyamrendszerben kellene bizonyítania stabilitását.

A kamatoknak is meg kell felelniük

A hosszú lejáratú kamatokra szintén vonatkozik konvergenciakritérium.

Ez azt hivatott jelezni, hogy a pénzügyi piacok mennyire tartják tartósnak az adott ország gazdasági stabilitását és alacsony inflációját.

Az euróhoz vezető út tehát egyszerre követel:

• árstabilitást,
• rendezett államháztartást,
• stabil árfolyamot,
• megfelelő kamatkörnyezetet,
• jogi megfelelést.

Az alkalmazkodásnak ára lehet

A szükséges gazdasági egyensúly megteremtése komoly kihívást jelenthet.

A túl gyors költségvetési szigorítás visszafoghatja a fogyasztást és a beruházásokat, ezáltal lassíthatja a gazdasági növekedést.

A túl laza gazdaságpolitika ugyanakkor magasabb inflációt és tartós költségvetési problémákat eredményezhet, ami távolabb tolhatja az euró bevezetését.

A feladat ezért nem pusztán a maastrichti mutatók teljesítése, hanem azok fenntartható elérése.

Mit nyerhetne Magyarország az euróval?

A felkészülés költségei mellett a közös valutának jelentős előnyei is lehetnek.

Az euró bevezetésével:

• megszűnne a forint és az euró közötti árfolyamkockázat,
• csökkennének bizonyos átváltási költségek,
• egyszerűbbé válhatna a határon átnyúló kereskedelem,
• kiszámíthatóbb környezet alakulhatna ki az euróövezetben működő magyar vállalkozások számára,
• könnyebbé válna az árak összehasonlítása az euróövezet országaival.

Az előnyök nagysága azonban jelentősen függ attól, milyen állapotban csatlakozik a magyar gazdaság.

Reális lehet a 2031-es euró?

A 2031. január 1-jei időpontot nem érdemes biztos dátumként kezelni.

Az euró bevezetéséhez nem elegendő politikailag kijelölni egy céldátumot. Magyarországnak teljesítenie kell a konvergenciakritériumokat, részt kell vennie az ERM II rendszerben, és a jogi feltételeknek is meg kell felelnie.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges 2031-es csatlakozáshoz a szükséges gazdasági és intézményi lépéseknek már évekkel korábban meg kell kezdődniük.

Az euró bevezetése évekkel az első bankjegy előtt elkezdődik

Az euróhoz vezető út nem azon a napon kezdődik, amikor először euróbankjegyet kapunk vissza egy magyar üzletben.

A valódi változás jóval korábban megjelenik a gazdaságpolitikában.

Tartósan alacsony inflációra, rendezettebb államháztartásra, stabil árfolyamra és fenntartható gazdasági növekedésre van szükség.

A 2031-es dátum ezért legfeljebb egy lehetséges célpont. Az igazán fontos kérdés az, hogy Magyarország képes-e addig olyan gazdasági helyzetet kialakítani, amelyben az euró bevezetése nemcsak technikailag lehetséges, hanem hosszú távon is előnyös az ország számára.

Mit jelentene a magyar gazdaságnak az euró bevezetése? A Bankradar szakértőivel nemcsak a pénzügyi változásokat, hanem azok hitelekre, megtakarításokra és a háztartások pénzügyeire gyakorolt hatását is érdemes figyelemmel követni.

Fotó: Pexels